Kráter kőpark és tanösvény Pulán: új geoturisztikai látványosság geoparkunkban
Újabb látványos és különleges geoturisztikai helyszínnel gyarapodott a Bakony–Balaton UNESCO Geopark területe: 2019. április 7-én ünnepélyesen átadták a Kráter kőparkot és tanösvényt Pula határában.
A megnyitót követően számos érdeklődő járta végig az új, 10 állomásból álló (egyelőre virtuális) tanösvény 3,5 km-es nyomvonalát Futó János geológus szakvezetésével, miközben meghallgathatták a térség izgalmas vulkanizmusának történetét.
Szenger István polgármester felidézte a korábbi érdekes kutatásokat a környéken: bauxit után kutatva alginitet találtak, ami azóta szorosan kapcsolódik Pulához. Futó Jánosnak, a Bakonyi Természettudományi Múzeum akkori munkatársának is köszönhetően az alginitbányából 1988-ban ősorrszarvúleletek kerültek elő, majd az ő ötlete alapján, egy nyertes EFOP projekt keretében alakították ki a falu határában egy régi kőfejtőben a hétvégén átadott, könnyen megközelíthető vulkanológiai-földtani bemutatóhelyet, amely egy 4 millió éve itt tomboló tűzhányó kővé vált izgalmas múltját és látványos rétegsorát mutatja be.
Fenyvesi Zoltán, a térség országgyűlési képviselője kiemelte: öröm számára látni, hogy az ott élők tesznek azért, hogy megtalálják és megőrizzék azokat az értékeket, amelyek a településük környezetében vannak, hiszen a község önkormányzatának, lakosainak, civil szervezeteinek és vállalkozóinak összefogásával, önkéntes munkájuk révén sikerült megvalósítani a kőparkot, ezáltal erősödött a falu közösségi élete, mely a pályázat fontos célja volt. A tennivalók egy részét társadalmi munkában valósították meg: rendbe tették az egykori kőfejtőt és környezetét, parkosítottak, kialakították az útvonalat, erdei bútorokat helyeztek ki.
A Pula nyugati határában működött ún. maar vulkán kráteréből hatalmas mennyiségű vulkáni anyag szóródott ki a környékre. A kitörés során lerakódott kőzetek legszebb feltárása a temető mellett található sziklafal (az ősi tűzhányó tufagyűrűjének keleti oldalának erősen lepusztult maradványa), amelyet megtisztítottak a növényzettől és a kőtörmeléktől: itt 25 méter hosszan mutatkozik meg a bazaltbombákat és más idegen kőzetzárványokat is tartalmazó ferde rétegsor.
A szabadon látogatható tematikus kőparkban tanulmányozhatók a vulkáni és egyéb kőzetek nagy tömbös példányai, a környékre jellemző üledékes kőzetek mészkőtömbjei. A krátert körbeölelő, néhány km hosszú, egy-két órás gyaloglással végigjárható ösvény elvezet az egykori kráter központi területére is. Az útvonal az itteni vulkáni eseményekhez kapcsolódó, látványos geológiai-morfológiai képződményeket fűzi fel.
Dr. Harangi Szabolcs, az ELTE tanszékvezető tanára, vulkanológus elmesélte, hogy hajdanán itt lávatűzijáték, lávaszökőkút fénye világította be a tájat, és izzó lávafolyamok ereszkedtek le a völgyekbe. A környéken élőknek és az ide kirándulóknak már nem kell ezektől a veszélyektől tartaniuk, háborítatlanul élvezhetik a természet szépségeit. Aki teheti, látogasson el, és nézze meg a tűzben született táj szépségét, a megszelídült vulkánok birodalmát!
3. Geopark tábor a Muskauer Faltenbogen/Łuk Mużakowa UNESCO Globális Geoparkban
A német–lengyel határon átnyúló geopark alkotótábora a Bakony–Balaton UNESCO Geopark diákjainak részvételével.
2018 augusztusában rendezték meg a harmadik nemzetközi geopark tábort 15–17 éves diákok számára, melynek témája ezúttal „az energia és a geológia találkozása" volt. A tábor során hat nemzet fiataljai, köztük a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság által fenntartott Bakony–Balaton UNESCO Geopark területén található balatonfüredi Lóczy Lajos Gimnázium hat tanulója is megismerkedett a geopark látnivalóival, földtani, kulturális érdekességeivel.
A tábor „órarendje” a különböző forrásokból nyert energia köré épült. Az első nap a talajból nyert, fosszilis energia jegyében az F60 névre keresztelt hatalmas szállítószalag híd bejárásával indult egy egykori lignitbánya területén Lichterfeldben. Angol nyelvű audio idegenvezetés segítségével részletesen megismerhettük a híd történetét, használatát, mely a régió egyik legjelentősebb idegenforgalmi vonzereje, évi 60.000–70.000 látogatóval.
Az egykori gleccser munkájának köszönhetően Közép-Európa egyik leglátványosabb, jellegzetes patkó alakú jégkorszaki végmorénája (gleccserek által szállított, a jégtömeg végében felhalmozódott üledék) található a területen. Különböző kőzeteket tanulmányozhattunk és gyönyörűen gondozott parkban sétálhattunk a Nochtenben kialakított „kőtengerben”.
Ha elég magas pontról néz körbe az ember, egészen biztosan felsejlenek egy hőerőmű kontúrjai a horizonton. Ma még számos barnakőszénnel üzemeltetett hőerőmű működik a régióban, de már tanúi lehetünk a fokozatos átállásnak is. Az erőművek szomszédságában szélturbinák forognak és egyre több napelem „ültetvény” üti fel a fejét.
Jártunk víztisztító telepen, ahol a magas vastartalmú, rozsdavörös bányaléből ivóvíz minőségű folyadék készül, melyet elsősorban a rekultivált területek öntözésére fordítanak (a telepen egy ember sem tartózkodik, teljesen automata a rendszer!).
Megcsodálhattunk egy pillanatnyilag felújítás alatt álló, szemet gyönyörködtető régi téglagyár épületet, ahová remélhetőleg rövidesen a helyi geopark központja költözik.
Noßdorfban egy olyan vízimalomban bolyongtunk, mely mai napig ugyanannak a családnak a gondozásában áll, melynek egyik felmenője építette az 1700-as években.
Figyelemreméltó, hogy civil egyesületi összefogás mennyi műemlék épületet, régi eszközt és foglalkozást ment meg a régióban.
Egy másik példa a Sagarban található kézműves múzeum, mely egyben működő fafeldolgozó üzem is.
A kosárfonást, cipőkészítést, fazekasságot szemléltető kiállítótermek megtekintése mellett a diákok kipróbálhatták a kovácsolást, agyagozást is.
Aki addig ütötte a vasat, míg meleg volt, saját szeget vihetett haza emlékbe.
A weißwasseri víztorony érdekessége, hogy valójában dupla: a kicsinek bizonyuló első torony köré felhúztak egy nagyobb átmérőjűt, és tetejébe tettek egy jóval nagyobb űrtartalmú hidroglóbuszt.
Indulás előtti napon a lengyelországi WrocŁaw varázslatos középkori városába kirándultunk.
A félévszázados épületek között bújik meg egy modern interaktív kiállítás, Hydropolis néven, teljes egészében a víznek szentelve, annak minden aspektusát körüljárva.
Követhetjük a víz útját a világűrtől az óceánok mélyéig, az emberi testben, a városok vízgazdálkodásában, megismerhetjük fizikai, kémiai tulajdonságait.
A sokrétű és gazdag ismeretanyagot átadó kiállítás alkotói roppant élvezetes módon tálalják a tudnivalókat, és játszósarkaikban a legkisebbekről sem feledkeztek meg.
A tábor minden este valamelyik nemzet bemutatkozásával zárult. Német, lengyel, román, olasz, görög és magyar diákok meséltek egymásnak országuk és geoparkjuk földrajzi, kulturális, gasztronómiai jellegzetességeiről, majd előadásukat egy hagyományos tánccal zárták.
Molnár Beáta
Az Interreg Dunai GeoTúra Projekt munkaértekezlete Romániában
2018. február 12–15. között a romániai Hátszeg-vidéki Dinoszauruszok UNESCO Geopark fogadta az Interreg Dunai GeoTúra Projekt partnereit 8 országból, köztük két magyar partnert (a Bakony–Balaton UNESCO Geoparkot alapító és fenntartó Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság és a Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. képviselőit). A projekt alcíme mutatja a célt és a kihívást, amellyel a partnerek szembesülnek: „A földtani örökség hasznosítása dunai geoparkok fenntartható és innovatív turisztikai fejlesztésében”. A projekt a Duna Transznacionális Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.
A vendéglátó geoparkban töltött első napokon a partnerek egy közös geotermék-fejlesztő tréningen vettek részt. Romániából meghívott vendégelőadók és Carlos Neto de Carvalho, az egyik társult stratégiai partner, a portugál Naturtejo UNESCO Geopark részéről érdekes és inspiráló, már jól bevált ötleteket mutattak be a geoparkok új geotermékeinek fejlesztéséhez. Minden geopark kidolgoz egy, a „geoKultúra” vagy „geoOutdoor” témáknak megfelelő geoterméket, hogy ezzel is erősítse a geoparkok elért eredményeinek terjesztését, illetve elősegítse a helyiek bevonását. Ezen kívül egy szakmai kirándulásra került még sor a hátszegi geoparkban, hogy a résztvevők jó gyakorlatok példáján vitassák meg a földtani szemléletformálás és közérthető ismeretterjesztés lehetőségeit. A Hotel Ferdinandban és a városházán minden rendelkezésre állt a munkaértekezletek és műhelymegbeszélések zökkenőmentes lebonyolításához. A találkozó kimondottan sikeres volt, így minden partner elégedetten utazhatott haza. A projektcsapat ezúton szeretne köszönetet mondani a hátszegi szervezőknek, beleértve minden segítőjének és partnerének.
A projekt legfontosabb eredménye a közös „Dunai Geotúra” lesz, melynek célja, hogy erősítse az együttműködést a geoparkok régiói között, és egy innovatív geoturisztikai termék létrehozásával növelje a geoparkok ismertségét és a látogatók számát. A tapasztalatok megosztása, innovatív geoturisztikai termékek és új bemutatási módszerek tesztelése szükséges a helyi lakosság bekapcsolódásának, illetve a geopark menedzsment-kapacitásának erősítéséhez, és a minőségi szakadék csökkentéséhez a Duna-régió és az EU más, fejlettebb geoparkjai között.
További információ a projektről és a szervezőkről:
http://www.interreg-danube.eu/danube-geotour/
http://en.hateggeoparc.ro/
http://en.unibuc.ro/
Földtani örökségünk védelme és bemutatása a Bakony–Balaton Geoparkban
Az 1997-ben létrejött Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság a működési területén, Veszprém, Zala valamint Somogy megyében elkötelezett módon törekszik a védett természeti értékek megóvására és bemutatására irányuló alaptevékenységeinek ellátására és ennek érdekében kiemelt figyelmet fordít a pályázati lehetőségek mind teljesebb körű kihasználására - mondta Dr. Rácz András a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért felelős helyettes államtitkára, Csopakon a most induló 162 millió Ft költségvetésű projekt sajtótájékoztatóján.
A 2017. február 13-án megtartott sajtótájékoztatón Dr. Rácz András beszédében elmondta: a 2015-ig tartó uniós pályázati ciklusban a Környezet és Energia Operatív Programból 38 milliárd forint jutott természetvédelemre. A forrásból a 10 magyar nemzeti park igazgatóság 100 ezer hektár védett területet hozott természetközelibb állapotba. A mostani, 2020-ig tartó ciklus esetében viszont már 90 db támogatási szerződés került aláírásra ugyanekkora támogatási összeggel és hasonló nagyságú területen várhatók beavatkozások. A támogatásokból élőhely rekonstrukcióra 60%, a területkezelés infrastruktúrájának fejlesztésre 13%, bemutatásra 10%, a természetvédelmi őrszolgálatra 4,5% és nem utolsó sorban az élettelen természeti értékek védelmére 6% jut. – mondta a helyettes államtitkár. Dr. Rácz András kiemelte: napjainkban egyre jelentősebb az ökoturisztika és a környezeti nevelés, melyhez hozzájárul az a több mint 300 ökoturisztikai létesítmény, melyeket a 10 nemzeti park igazgatóság tart fenn.
Fotó: Pelsőczy Csaba/FMKontrát Károly, parlamenti államtitkár a veszprémi 2. számú választókerület országgyűlési képviselője elismerését fejezte ki és gratulált a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén a közelmúltban megvalósult és a jövőben tervezett fejlesztésekhez. Az államtitkár beszédében kiemelte: a megvalósítandó pályázatok projekt helyszínei közül a Felsőörsi földtani, rétegtani szelvényt, valamint a Várpalotai Homokbánya Természetvédelmi Területet, mely fejlesztés időszerű, a lakossági igényeket és érdekeket is kielégíti. A Balaton-felvidék egy földtani „csodaország”, melynek védelme és bemutatása a helyi lakosság érdekeit is szolgálja - mondta.
A projekt célja a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság területén belül található Geoparkban fellelhető különböző földtudományi természeti értékek megőrzésének hosszú távú biztosítása- mondta Puskás Zoltán Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója. Az egyszeri, projektszerű beavatkozások elsősorban az élettelen természeti értékeket érintik, melyek pozitív hatással lesznek az ahhoz bármilyen módon kötődő élőlények közösségeire, élőhelyeire is.
Forrás: FM Sajtóiroda, fotók: Pelsőczy Csaba/FM, 2017. február 14. | Forráscikk megtekintése
További kapcsolódó cikkek:
Jó gazda a nemzeti park - Fejlesztések várnak a geoparkra Napló Online, 2017. február 13.| megtekintés
Újabb négy évre megkaptuk az UNESCO Globális Geopark elismerést!
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság által 2006-ban alapított Bakony–Balaton Geopark 2012-ben sikeresen pályázott a Globális Geopark Hálózat tagságára, 2015 őszén pedig megkapta az UNESCO Globális Geopark címet, amely elismerés azonos értékű a Világörökség, illetve az ugyancsak igen rangos Ember és Bioszféra programokkal. Az UNESCO Globális Geopark megnevezés és védjegy fontos eleme az új Nemzetközi Földtudományi és Geopark Programnak, amit 2015. november 17-én fogadott el a fennállásának 70. évfordulóját ünneplő UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete. A 195 tagállamot tömörítő nemzetközi szervezet tehát jogi értelemben is befogadta a Globális Geopark Hálózat tagjait, köztük a magyarországi Bakony–Balaton Geoparkot és a magyar–szlovák határon átnyúló Novohrad–Nógrád Geoparkot.
A Tapolcai-medence tanúhegyei | Fotó © Szenthe Zoltán
A geopark koncepció születése az 1990-es évek közepére tehető, elismervén a jelentős földtudományi örökséggel rendelkező területek megőrzésének és fenntartható fejlődésük segítésének egyre erősödő igényét. A 2000-ben életre hívott Európai Geopark Hálózat és nyolc kínai geopark az UNESCO támogatásával 2004-ben alapította meg a jelenleg (2017 februárjában) már 119 tagot számláló Globális Geopark Hálózatot. A tájak és földtani képződmények fontos tanúi Földünk fejlődésének, a geoparkoknak pedig akár kulcsszerepük lehet a fenntartható fejlődésben. A geoparkok már a kezdetektől többnyire alulról építkező, a helyi közösségek részvételén alapuló megközelítést érvényesítettek működésükben, hogy biztosítsák az adott terület földtudományi értékeinek megőrzését és fenntartható hasznosítását a tudomány, oktatás és kultúra területén. Mindemellett a geoturizmus fejlesztésével a geológiai örökség a fenntartható helyi gazdaság egyik alapja is a geoparkokban.
A geopark hálózat minőségorinetált jellegének megfelelően nem elegendő csupán bejutni a nemzetközi szervezet tagjainak sorába, hanem a magas szintű elvárásoknak folyamatosan meg is kell felelni. Ennek biztosítása érdekében az UNESCO négy évente újraértékeli a geoparkokat: először egy terjedelmes, az elmúlt időszak tevékenységét részleteiben is ismertető beszámolót kell benyújtani a szervezet párizsi központjába, majd az UNESCO megbízásából két független külföldi szakértő érkezik az érintett geoparkba, hogy az elért eredményeket a terepen is ellenőrizze, és hogy személyesen is konzultáljon a helyi szakemberekkel, együttműködő partnerekkel. A Bakony–Balaton UNESCO Geopark első újraértékelésére 2016-ban került sor: dr. Marie-Luise Frey (Németország) és dr. Alessandra Casini (Olaszország) szakértőket július végén fogadtuk. Felkeresték geoparkunk számos földtudományi, ökológiai és kultúrtörténeti értékét, a BfNPI által üzemeltett látogatóközpontokat és bemutatóhelyeket tekintettek meg, illetve különböző helyszíneken, eseményeken kollégáinkkal és külső partnereinkkel is találkoztak.
2017 januárjában nagy örömünkre megkaptuk az UNESCO hivatalos levelét arról, hogy – különböző ajánlások megtétele mellett – a Bakony–Balaton Geopark újabb négy évre (2017–2020) elnyerte az UNESCO Globális Geopark megnevezés és védjegy használatának jogát, azaz ún. „zöld kártyát” kapott. Február 2-án végül – Irina Bokova UNESCO főigazgató aláírásával – megérkezett az elismerés meghosszabbításáról kiállított oklevél is! Azért is vagyunk büszkék a pozitív döntésre, hiszen 2016 volt az első olyan év, amikor a teljes újraértékelési folyamatot a következetesen magas elvárásokat megfogalmazó UNESCO „vezényelte le”, így a hivatalos döntést is az UNESCO Globális Geopark Tanács terjesztette fel főigazgatói aláírásra. (Nem megfelelő színvonalú működés, komolyabb problémák esetén az adott geopark „sárga lapot” kap, és két év alatt pótolnia kell a hiányosságokat. Ha esetleg ez az előrehozott újrarétékelésig sem sikerülne, akkor „piros lap” átadása mellett az adott geoparkot kizárják a szervezetből).
A Bakony–Balaton UNESCO Geopark geoturisztikai látogatóhelyek, geotúrák, barlangi overallos kalandtúrák, iskoláknak szervezett terepi geonapok, geotáborok, vetélkedők és – hazánkban egyedüliként – nyílt geotúra-vezető képzések révén népszerűsíti a térség kiemelkedően sokszínű földtani, ökológiai és kultúrtörténeti örökségét.
 Geotúra-vezetők képzése a Káli-medencében Fotó © Korbély Barnabás |
A geopark küldetése gazdag földtani örökségünk megőrzése is, a helyben élő emberek és közösségek bevonásával, különböző ismeretterjesztő és geoturisztikai programok beindításával.
A geoparkot irányító Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság és partnerei bekapcsolódnak a földtudományi oktatásba illetve partnereivel együtt földtudományi értékeink kezeléséből is kiveszi a részét (pl. geológiai alapszelvények megtisztítása, tanösvények kialakítása).
A Bakony–Balaton Geopark tehát jóval több, mint csupán földtani csodaország!
További információ az UNESCO Globális Geoparkokról az UNESCO angol nyelvű weboldalán.
További cikkeink...
Geotúrák, geoesemények
Kövess minket!
