UNESCO címet kapott a Bakony–Balaton Geopark
Többéves előkészítő munkát követően a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság által 2006-ban létrehozott Bakony–Balaton Geopark 2012-ben sikeresen pályázott a Globális Geopark Hálózat tagságára, melynek köszönhetően idén megkapta az „UNESCO Globális Geopark” címet, amely elismerés azonos értékű a Világörökség, illetve az ugyancsak igen rangos Ember és Bioszféra programokkal. Az „UNESCO Globális Geopark” megnevezés és védjegy fontos eleme az új Nemzetközi Földtudományi és Geopark Programnak, amit 2015. november 17-én fogadott el a fennállásának 70. évfordulóját ünneplő UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete. A 195 tagállamot tömörítő nemzetközi szervezet immár jogi értelemben is befogadja a Globális Geopark Hálózat tagjait, köztük a magyar Bakony–Balaton Geoparkot és a magyar–szlovák határon átnyúló Novohrad–Nógrád Geoparkot.
A döntésnek köszönhetően az „UNESCO Globális Geopark” megnevezés megilleti mindazokat a geoparkokat, melyek korábban – komoly, nemzetközi pályázat útján – a Globális Geopark Hálózat tagjává váltak, illetve melyek a jövőben sikeresen pályáznak a tagságra az új UNESCO program keretein belül.
A Tapolcai-medence tanúhegyei | Fotó © Szenthe Zoltán
A geopark koncepció születése az 1990-es évek közepére tehető, elismervén a jelentős földtudományi örökséggel rendelkező területek megőrzésének és fenntartható fejlődésük segítésének egyre erősödő igényét. A 2000-ben életre hívott Európai Geopark Hálózat és nyolc kínai geopark az UNESCO támogatásával 2004-ben alapította meg a jelenleg 120 tagot számláló Globális Geopark Hálózatot. A tájak és földtani képződmények fontos tanúi Földünk fejlődésének, a geoparkoknak pedig kulcsszerepük van a fenntartható fejlődésben. A geoparkok már a kezdetektől alulról építkező, a közösségek részvételén alapuló megközelítést érvényesítettek működésükben, hogy biztosítsák az adott terület földtudományi értékeinek megőrzését és fenntartható hasznosítását a tudomány, oktatás és kultúra területén. Mindemellett a geoturizmus fejlesztésével a geológiai örökség a fenntartható helyi gazdaság egyik alapja is a geoparkokban.
Csodabogyós-barlang, Balatonederics | Fotó © Egri Csaba
A Bakony–Balaton Geopark 2012 óta tagja a Globális Geopark Hálózatnak. Több mint 3200 km2-es területén számos olyan földtani, felszínalaktani értéket találunk, amely tudományos és oktatási jelentősége, ritkasága, valamint esztétikai értéke miatt nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő. A geopark területe a Balaton-felvidék és a Bakony térségében található. Magában foglalja a Balaton-felvidéki Nemzeti Park nagy részét, valamint a Magas-bakonyi és a Somló Tájvédelmi Körzetet, több természetvédelmi területet illetve Fonyód és Balatonboglár térségét.
Tapolcai-tavasbarlang | Fotó © Egri Csaba
Geotúra-vezetők képzése a Káli-medencében Fotó © Korbély Barnabás |
A geopark geoturisztikai látogatóhelyek, geotúrák, barlangi overallos kalandtúrák, iskoláknak szervezett terepi geonapok, geotáborok, vetélkedők és – hazánkban egyedüliként – nyílt geotúra-vezető képzések révén népszerűsíti a térség kiemelkedően sokszínű földtani örökségét.
A geopark küldetése gazdag földtani örökségünk megőrzése is, a helyben élő emberek és közösségek bevonásával, különböző ismeretterjesztő és geoturisztikai programok beindításával.
A geoparkot irányító Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság és partnerei bekapcsolódnak a földtudományi oktatásba illetve partnereivel együtt földtudományi értékeink kezeléséből is kiveszi a részét (pl. geológiai alapszelvények megtisztítása, tanösvények kialakítása).
A Bakony–Balaton Geopark tehát jóval több, mint csupán földtani csodaország!
További információ angolul az UNESCO weboldalán.
További cikkek a témában:
Interjú Puskás Zoltánnal a BfNPI igazgatójával, az M1 2015. november 18-ai "Ma délután" című műsorában (33. perctől)
Földművelésügyi Minisztérium honlapján megjelent cikk
Greenfo.hu-n megjelent cikk