Novohrad–Nógrád UNESCO Globális Geopark
2012-ben a Bakony–Balaton Geopark Hetén a tihanyi Levendula Ház Látogatóközpontban mutatkozott be társ-geoparkunk. Az Európai Geoparkok Hetén a nógrádi geopark is minden évben számos programmal várja az érdeklődőket.
Ősi világ határok nélkül
A Novohrad–Nógrád UNESCO Globális Geopark a világ első, országhatárokon átnyúló nemzetközi geoparkja, 28 szlovák és 63 magyar oldali település örökségét ápolja. A páratlan palóc vidék történelmi hagyományait, a tájat és közösségeket is egyesítő geopark fokozatosan építi ki és kapcsolja össze a látványosságokat a határ két oldalán. Földtani bemutatóhelyeinek jelentős része már most is látogatható. Geoturisztikai központja az Ipolytarnóci Ősmaradványok.
A geopark területe sok különleges vulkanológiai jelenséget tár mind a szakértő, mind a laikus látogató elé. A térség egyik nemzetközi szinten is jelentős sajátsága, hogy egy viszonylag kis területen a vulkáni működés széles spektruma őrzi nyomait a néma kőzetekben. Pusztító riolitos horzsakő-árak, víz alatt és szárazföldön felépült andezites rétegvulkánok és több kilométeren keresztül követhető telérhálózat, Európa egyik legnagyobb, összefüggő bazalt-fennsíkja, mélyen lepusztul andezit és bazalt tűzhányók kürtői, diatrémák és egy igazi látványosság, bazalt és andezit lávakőzetek hűlése során kialakult szabályos, hajlott kőzetoszlopai! Mindezek az elmúlt mintegy 20 millió évben alakultak ki és őrzik a Pannon-medence kialakulása és az azt követő idők látványos és sokoldalú vulkáni működésének emlékeit!
A Novohrad–Nógrád Geopark magyarországi területén 34 őslénytani lelőhely (lelőhely komplexum) található. A terület földtani adottságai miatt ezek nagyrésze a földtörténeti újkor miocén időszakának (23–5 millió évvel ezelőtt) képződményeit reprezentálják. A Kárpát-medencében ilyen korú, teljesnek mondható, változatos felépítésű földtani képződmények Nógrádon kívül csak a Mecsek környékén tanulmányozhatók. A kőzetekbe zárt ősmaradványok elsősorban az egykori Mellék-Földközi-tenger (Paratethys) központi részének tengeri, partközeli, szárazföldi-mocsári és részben a kiterjedt vulkáni tevékenységből keletkezett riolittufáiból kerültek elő. A miocén középső részében, kb. 15 millió évvel ezelőtt alakult ki a Kárpátok vonulata, és csak ettől kezdve létezett a Kárpát-medence is. A nógrádi kőzetek és ősmaradványok tehát a Kárpát-medence születésének bizonyítékai. A terület bővelkedik nemzetközi jelentőségű őslénytani értékekben. Ezek közül is a legszámottevőbb az alsó-miocén (23–17 millió évvel ezelőtti) ipolytarnóci ősvilági együttes. Itt fordul elő a tengeri „cápafogas” rétegekre települő, több mint 3000 feltárt és dokumentált szárazföldi állat lábnyomát tartalmazó „lábnyomos rétegek”, a közéjük zárt óriás méretű kovásodott fatörzsekkel, valamint az első nógrádi vulkánkitörés riolittufájában megmaradt növénylenyomatok ezreivel. Hasonló képződmények a szlovákiai oldalon is folytatódnak.
A határon átívelő Geopark különös és kiemelkedő értékei az „észak székelyeinek” is nevezett nógrádi palócok népi építészetének máig megmaradt remekei (boronafalas csonkakontyos, esővetős, cifra deszkaoromzatos, faoszlopos, téglapilléres tornácokkal lakóházai), a változatos, nagyon színes, máig élő, sőt gazdagodó látványos palóc viseletek (Hollókő, Kazár, Cserhátsurány, Herencsény, Rimóc, Galgamácsa, Nagylóc, Varsány, Lucfalva, Szanda, Szandaváralja, Bény, Hugyag, Sipek stb.) és népszokások, hiedelmek gazdag választéka. A palóc nép évszázadokon át maga szőtte len- és kendervásznait, a ruhák, s az ágyneműk, asztalneműk vásznát, s maga is díszítette csipkével, kivarrással vagy piros, kék, mértani díszítéssel.
A geoparkok hangsúlyosan kiemelt célkitűzése a természeti és a humán környezet egységének, kölcsönhatásának bemutatása. Közhelyszerű megállapítás, hogy a természeti környezet alapvetően determinálja egy adott terület őstörténetét és történelmét; az emberi élőhelyek, települések és a folyamatosan fejlődő településszerkezet kialakulását; az emberi tevékenység fő irányait és arányait (mezőgazdaság, ipar, kultúra, tudomány) és mindenképpen gazdagítja a terület értékét, hasznosíthatóságát, emberi léptékét.
A Novohrad–Nógrád Geopark hivatalos weboldalának megtekintéséhez kattintson ide, és amint teheti, látogasson el partnerünkhöz is!
Papuk UNESCO Globális Geopark, Horvátország
Az Európai Geoparkok Hetén 2013-ban a Bakony–Balaton Geoparkban, a tihanyi Levendula Ház Látogatóközpontban bemutatkozó horvátországi társ-geoparkunk 2007 óta tagja az Európai Geopark Hálózatnak.
Szlavónia legmagasabb hegységének kivételes geológiai és biológiai sokszínűsége, értékes kulturális és történelmi öröksége alapozta meg a Papuk Természetvédelmi Park létrehozását 1999-ben, 336 km2 kiterjedésű területen. A park legmagasabb pontja a Papuk-hegy 953 m magas csúcsa.
A Papuk Természetvédelmi Park vezető szervezete már a park létesítésekor felismerte a terület kiemelkedő földtani örökségét, így megszületett az Európai Geopark Hálózathoz való csatlakozás gondolata. A Horvát Geológiai Szolgálat képviselőivel és a Zágrábi Egyetemmel közösen beadott pályázat és a sikeres terepi értékelő bejárás eredményeképpen a természetvédelmi park 2007-ben Horvátország első geoparkja lett, csatlakozva az Európai Geopark 
Hálózathoz és a Globális Geopark Hálózathoz.
A földtani sokszínűség számos különböző ökoszisztéma kialakulását tette lehetővé. A legveszélyeztetettebb, ritka és védett növényfajok meszes talajú füves területen élnek. Az emberi tevékenység megannyi történelmi nyomát találták meg a Papuk hegységben. Nyolc középkori vára az idők folyamán a táj elválaszthatatlan részévé vált. A Papuk hegység lábánál élő lakosok mindig is szorosan kötődtek a hegység természeti erőforrásaihoz. A déli lejtőkön több mint 800 éves a szőlőtermesztés hagyománya, itt ma is ízletes borokat lehet megkóstolni. Kellemes természeti környezet és számos turisztikai szolgáltatás vonzza a látogatókat a Papuk Geoparkba. A siklóernyőzés, hegyi biciklizés, hegymászás csak néhány lehetőség az aktív pihenés eltöltésére.
Rupnica vulkanikus kőzetének látványos oszlopos kapcsolódását 1948-ban védetté, a természet geológiai emlékévé nyilvánították. A területen a Miocén geológiai kor idejében folyók, tavak üledékei és tengeri üledékek lerakódása váltakozott. A lerakódásokban található ősi növényfajok és tengeri 
szervezetek kövületei a terület geológiai történetét mesélik el. A Miocén idején vulkanikus tevékenység is zajlott, melynek nyomai megtalálhatók a piroklasztikus kőzetekben is. A Papuk hegységben megtalálható tufa a legfiatalabb kőzet a területen, amely Jankovacnál, a Skakavac-vízesésnél 35 m magas falat képez. A vízesés a park legnagyobb látványossága. A Papuk Geopark területén több karsztjelenség is megcsodálható: szakadékok, pl. az Uviraljka 200 méteres földalatti csatornával, barlangok, köztük a 90 m mély Suhodolka-barlang, valamint üregek és víznyelők.
A geopark tagság elősegíti a földtani értékek védelmét, a helyi és regionális termékek népszerűsítését, valamint felhívja a figyelmet a helyi fesztiválokra, hagyományokra és szálláslehetőségekre. A geopark működése arra is nagyszerű lehetőséget biztosít, hogy a látogatóknak olyan földtani értékeket mutassanak be, amelyek elmesélik Földünk történetének 600 millió évét.
A helyi közösségekkel kialakult együttműködések fejlesztése és a jövőbeni fenntartható fejlesztés érdekében szükségessé vált a geopark terültének bővítése. Ebből a célból egy újabb pályázat beadására került sor az Európai Geopark Hálózathoz, melynek elbírálása folyamatban van.
A Papuk Geopark hivatalos weboldalának megtekintéséhez kattintson ide, és amint teheti, látogasson el partnerünkhöz is!
Geotúrák, geoesemények
