Mi a geopark?

Ha természeti értékekről – illetve azok védelemről – esik szó, az emberek túlnyomó többsége ma is párába burkolózó esőerdőkre, színpompás madarakra, gyönyörű virágokat hozó lágyszárúakra gondol. Hogy mit lehet „szeretni” egy sziklafalon, egy útbevágáson, rideg és néma köveken?... Az előzőekkel azonos rangú, élettelen természeti értékek jelentőségének hangsúlyozása (a barlangok védelmén túl) sokáig nem talált különösebb visszhangra nemzetközi szinten, de idővel egyre többen szóltak földtani örökségünk megőrzésének és bemutatásának fontosságáról. Nem túlzás állítani, hogy az Európai Geopark Hálózat megalakulása e téren kedvező eredményeket ért el.
Egy geoparkban számos olyan földtani, felszínalaktani értéket találunk, amely tudományos és oktatási jelentősége, ritkasága, valamint esztétikai értéke miatt egyaránt kiemelkedő (ha a fajok és életközösségek sokszínűségének leírására megalkottuk a biodiverzitás fogalmát, miért ne használhatnánk a geodiverzitás kifejezést?).
A „szelíd”, fenntartható jellegű geoturizmuson keresztül egy megfelelően nagy kiterjedésű geopark képes a helyi gazdaság fejlődését is szolgálni. Egyik alapvető feladata a földtani örökség jelentőségének tudatosítása – nem csupán a látogatók, de a helyben élők körében is. A geológiai értékek eladásához, károsításához egy geopark semmilyen körülmények között nem nyújthat segédkezet (ősmaradványok, ásványok árusítása stb.). A komplex jelleget hangsúlyozva fontos kiemelni, hogy a geoparkok területén jelentős történelmi, kulturális és ökológiai értékek is vannak.
A helyi közösségek és szervezetek bevonása alapvetően lényeges (gondoljunk csak arra, hogy pl. egy hulladékkal telehordott víznyelő, egy elhanyagolt alapszelvény vagy felhagyott kőfejtő kitisztításában milyen fontos szerepe lehet egy helyi természetvédelmi egyesületnek). A geoparkot irányító testület kidolgozza, hogy az együttműködő partnerekkel karöltve a szervezet milyen módon kapcsolódjon be a környezeti nevelésbe, oktatásba és tudományos kutatásokba, valamint következetesen megvalósít egy olyan kezelési/működtetési tervet, amely részletesen kifejti, hogy a helyben élők gazdasági érdekei hogyan harmonizálhatnak a különböző természeti és táji értékek megóvásával. Végül, de nem utolsó sorban a geoparkok a nemzetközi hálózat tagjaiként élő kapcsolatokat ápolnak társ-szervezetekkel, amely során a partnerek által bemutatott értékekre, az ottani tevékenységre kölcsönösen felhívják a látogatók figyelmét.
Látható tehát, hogy a geopark nem egy újabb, korlátozásokkal járó védett területi kategória, nem (pusztán) földtudományi park, és nem földtani alapszelvények, tanösvények sokasága.

Európai Geopark Hálózat

Az UNESCO Földtudományi Tagozata 1997-ben hirdette meg geopark programját, majd 2000-ben elkötelezett francia, német, spanyol és görög szakemberek életre hívták az Európai Geopark Hálózatot (European Geoparks Network, EGN). A szervezet alapvető célja a geológiai változatosság (geodiverzitás) védelme, geológiai örökségünk népszerűsítése és bemutatása, illetve a geoparkok fenntartható gazdasági fejlődésének támogatása, elsősorban a geoturizmus fejlesztése révén. A földtudományi értékek elsődlegessége mellett hangsúlyos feladat a térségek élő természeti értékeinek és kulturális örökségének bemutatása, és nagyon fontos szempont a helyi közösségek bevonása az egyes tevékenységekbe.
A gyorsan növekvő hálózat olyan térségeket kapcsol össze Európa-szerte, melyek aktív együttműködéssel kívánják a közös célokat megvalósítani. A kezdeményezés sikerét mutatja, hogy jelenleg (2017. február) már 68 geoparkot fog össze Európa 23 országában.

Büszkék vagyunk arra, hogy 2012. szeptember 20. óta immár a Bakony–Balaton Geopark is tagja az Európai Geopark Hálózatnak!

A szervezet tagjai különböző találkozók, konferenciák és közös projektek keretei között rendszeresen tapasztalatot cserélnek és megismerik egymás sikeres programjait: így támogatják egymást a célok elérésében.
Az EGN működésének pénzügyi hátterét egyrészt a tagok biztosítják, másrészt a közös projektekhez az Európai Unió fejlesztési forrásait veszik igénybe.
A szervezet és az UNESCO Földtudományi Tagozata közötti megállapodások alapján az UNESCO elismeri az Európai Geopark Hálózat létjogosultságát, illetve az EGN-re bízta a később létrehozott Globális Geopark Hálózat európai tagságának szabályozását. Ezáltal az EGN-hez – komoly pályázat útján – felvett geoparkok egyúttal az UNESCO Globális Geopark Hálózat tagjaivá is válnak. Az egyes geoparkok tagságának megalapozottságát – a magas színvonal biztosítása érdekében – négy évente felülvizsgálják.

Az Európai Geopark Hálózat angol nyelvű weboldalának eléréséhez kattintson ide.

A hálózat angol nyelvű éves magazinjait ide kattintva, hírleveleit itt találja.

Az Európai Geopark Hálózat tagjait bemutató látványos, zenés videó:

UNESCO Globális Geoparkok

Az UNESCO (az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) támogatásával 2004-ben alakult Globális Geopark Hálózat (GGN) tagjai a 2015. november 17-én meghozott UNESCO döntés alapján UNESCO Globális Geoparkokként működhetnek tovább. Az UNESCO által ezen a napon elfogadott Nemzetközi Földtudományi és Geopark Program biztosít kereteket az UNESCO Globális Geoparkok működéséhez és újak létesítéséhez. A hálózathoz 2017 februárjában 33 országban 119 geopark tartozik, melyeknek mindegyike megkapta az UNESCO Globális Geopark elismerést.

Az UNESCO hivatalos programjaként az UNESCO Globális Geoparkok még hatékonyabban dolgozhatnak azon, hogy világszerte egyre ismertebbé és elismertebbé tegyék a geoparkok céljait. A hálózaton belüli együttműködés révén jelentős földtani értékek válnak ismertté az egész világon, miközben ezek a területek más geoparkok szakértelmét és tapasztalatait is a saját hasznukra tudják fordítani. Ez különösen fontos a fejlődő országokban, ahol a geoparkokban kifejlesztett fenntartható turizmus új munkahelyeket teremt a helyi közösségeken belül. A dinamikusan fejlődő hálózat tagjai közös projektekhez csatlakoznak, hogy a geoparkok termékeinek és tevékenységeinek magas minőséget biztosítsanak.

Az UNESCO Globális Geoparkok „legjobb gyakorlat” modelleket és minőségi követelményeket fejlesztenek ki a geoparkok számára, hogy a földtani örökség védelmét hatékonyan beilleszthessék a fenntartható regionális gazdasági fejlődést célzó stratégiájukba. A geoparkok létesítésével a helyi népesség valós gazdasági fejlődését és a fenntarthatóságot kívánják elérni, általában a fenntartható turizmus fejlesztésével és más gazdasági, illetve kulturális tevékenységek támogatásával.

A GGN tagjai kétévenként találkoznak a Nemzetközi Geopark Konferencia keretei között. 2017 februárjában a hálózathoz 33 országban 119 geopark tartozik. A konferenciák közötti időben a GGN a regionális hálózatokon keresztül működik. Ilyen szervezet az Európai Geopark Hálózat is, amelynek tagjai kétszer találkoznak egy évben.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság által alapított és fenntartott Bakony–Balaton Geopark 2012. szeptember 20-án vette át a Globális Geopark Hálózat tagságáról szóló oklevelet.

A Globális Geopark Hálózat angol nyelvű weboldalának eléréséhez kattintson ide.
Az UNESCO Globális Geoparkokról angol nyelven itt olvashat.

A Bakony–Balaton Geopark településeinek listáját innen letöltheti.