Egy műemléki gyöngyszem: a zalaszántói templom

Részletek

Zalaszántó a Keszthelyi-hegység 950 fős, vendégszerető települése, rengeteg látnivalóval. Ennek ellenére a turisták többnyire csak a közeli hegytetőn emelkedő Tátika vár romjaihoz kapaszkodnak fel, esetleg elvetődnek a buddhista sztúpához, pedig érdemes körülnézni a faluban is. Nem tévedés, a település 27, részint országos, részint helyi védettséget élvező műemlékkel rendelkezik! Van ezek között kápolna, plébánia, majorság, malom, borospince, nemesi kúria és számos népi lakóház, de levédték az összes kőkeresztjüket, kőszobrukat és a temetőjüket is. E sok látnivaló közül most csak az egyikre szeretnénk felhívni a figyelmet, a falu közepén álló katolikus templomra, amely a Bakony–Balaton UNESCO Geopark egyik legszebb Árpád-kori  temploma.
Első említése egy 1236-ban írt oklevélben történik, mint Szent Kozma és Damján tiszteletére emelt kápolna (ma is ők a védőszentek). Ez az épület hamarosan elpusztult, legalábbis erősen megrongálódott, valószínűleg a tatárjárás következtében. Részint romjainak, részint köveinek felhasználásával hamarosan új, már nagyobb templom épült: ez a mai templom középső része.  Az épületet folyamatosan átépítették és bővítették, tornya a 15. században épült, ekkor kapott támpilléreket és új boltozatokat, 1730–36-ban pedig barokk stílusban újították fel az egészet. Így a jelenlegi épületen egyszerre fordulnak elő román, gótikus, reneszánsz és barokk stílusú részek.
Legszembetűnőbbek vaskos támpillérei, de érdemes körüljárni sokszögzáródású szentélyét is.  Gótikus bejárata a torony déli oldalán található, ablakai részint félköríves román, részint csúcsíves gótikus (ezek a legszebbek), részint pedig szegmensíves barokk kialakításúak. A kis, lőrésszerű román kori ablakokat helyenként takarják is a később épített támpillérek. Mindenképpen vessünk egy pillantást az északi oldalon lévő sekrestye bejáratára, mert annak kőkerete viszont reneszánsz faragvány. Ez a stíluskeveredés belül is folytatódik, a kórus alja barokk, főhajója  dongaboltozatos, a szentélyt leválasztó ív alja még középkori, de áthidaló íve már barokk. A szentélyt eredetileg gótikus hálóboltozat fedte, erre oszlopmaradványok utalnak. A templom mai berendezése (padok, mellékoltár, orgona) 18–19. századi. 2000-ben újították fel, ekkor a falakon 15. századi freskómaradványokat találtak – ez még nem is lenne meglepő, de a déli külső falon (a párkány alatt) is festés nyomait fedezték fel, amelyek ma ismét újra láthatóak.
Nyolc évszázad emlékeit őrzi tehát békés harmóniában a zalaszántói templom: ha arra járunk, mindenképpen nézzük meg!

A községben található a Balaton-felvidéki Nemzeti Park egyik látogatóhelye is, a Kotsy-vízimalom, ahol működés közben lehet megfigyelni, hogyan működtek a környékben régen a vízimalmok.