100 éves évfordulóját ünnepelte az úrkúti mangánércbánya

Részletek

A mangánbányászat 100. évfordulójának tiszteletére tartott ünnepséget Úrkút községe szeptember 1-én, pénteken.
A rendezvényen számos köszöntőt hallhatott a közönség, köztük elsőként a polgármester, Fülöp Zoltánné beszélt arról, hogy Úrkút számára a fejlődést a mangánbánya hozta el, a térségben itt építettek elsőként mozit, művelődési házat, iskolát és óvodát is. Kiemelte még a bányászati kultúra fontosságát a helyi közösség életében, melyeket a jövőben is tisztelni, ápolni kell.

Kádár Andrea Beatrix, energetikáért felelős helyettes államtitkár köszöntőjében kiemelte, hogy Magyarország az 1970-es években Európa második mangánkitermelő állama volt. Valamint hozzátette, hogy a települést pályázatok útján szeretnék támogatni, és ezzel is vonzóvá tenni az itt élők számára. Beszédében kiemelte még, hogy a bányászati kultúra és a bányászati hagyományok az egész ország számára fontos értékeket képviselnek.

Végül Farkas István, a mangánbánya ügyvezető-igazgatója az úrkúti bányászat történetét ismertette a kezdetektől, 1917. augusztus 30-ától a tavalyi évi sajnálatos bányabezárásig. Beszédéből megtudhattuk, hogy összesen 10 millió tonna nyersanyagot bányásztak ki a telepekből ezalatt a 99 év alatt. Zárásként kiemelte, hogy egy dolgunk maradt: méltó emléket állítani a bányászoknak és a bányászatnak, éppen ezért a jövőbeni terveik között szerepel egy múzeum kialakítása a volt bányászati területeken.

A köszöntők és az ünnepi műsor után sor került az emlékmű átadására, amit a volt bányászotthon előtt helyeztek el. Az emlékmű két részből áll: egy hatalmas mangánérc tömb, illetve egy munkagép szemlélteti a bányászat nagyságát és nehézségeit is, ezzel méltó módon tisztelegve az úrkúti bányászat emléke előtt.

A földtörténeti múlt üledékes mangánérc-telepei sekélytengeri körülmények között jöttek létre körülbelül 184 millió évvel ezelőtt. A szárazföldről oldatban beszállított mangán-oxidként vagy karbonátként csapódott ki.
A karbonátos mangánérc réteges, az oxidos mangánérc lencsés, gumós vagy réteges megjelenésű.

Magyarországi előfordulása Úrkút és Eplény környékén található, ahol alsó-jura agyagmárgában 4 x 12 km területen, 30–40 m vastag karbonátos és oxidos mangánércet ismerünk.
A mangán az egyik legolcsóbb ötvöző anyaga a vaskohászatnak, ezért is volt ekkora jelentősége az első érctelep felfedezéseknek Úrkút határában, ha a nyersvas gyártásánál a kohóba mangánt adagolnak, akkor megszilárduláskor a nem oldódó szén a vassal vas-karbidot alkot. A vas-karbid hatására kemény, rideg ötvözetet kapnak, amelyet acélgyártásra használnak fel.                                                                    
Úrkúton 1917. nyarán találtak először mangánércet Gróf Zichy Béla megbízásából, aki széntelepeket keresett a település környékén. 1921-től megkezdték az építkezéseket és a Csárda-hegyi külfejtési munkálatokat. Az első idők kiadásai nagyon nagy mértékűek voltak, ekkor épült például néhány munkáslakás, az irodaépület és az ércmosó. 1924-ben indult meg a termelés, ami fokozatosan növekedett. A bánya működése gondokkal teli volt, így 1930. április 15-én leállították az üzemet, és csak négy év múlva indították újra. Az átmeneti szüneteltetés ellenére Úrkút arculatát egyre inkább a bánya és a bányászat határozta meg.
A második világháború kitörésekor a bányát hadiüzemmé nyilvánították, a termelést növelték és új lelőhelyeket tártak fel. A bánya fejlődése az egész településre hatással volt: az 1941-es népszámlálási adat szerint a lakosság száma 1.683 fő. A háború nagy pusztítást okozott mindenhol, a bánya ezután szovjet tulajdonba került. A mangánbányászat 1940-es évek terveinek folytatására és továbbfejlesztésére később, 1957-ben került sor. Úrkút ezek után újra nagy fejlődésnek indult, ami persze nem volt problémáktól mentes. Az elkövetkező évtizedekben a bánya továbbra is igen meghatározó volt, de a mangán utáni kereslet hullámzóvá vált, és az 1990-es évek óta csak árnyéka volt hajdani önmagának. 2016-ban az ISD Dunaferr Zrt. szerződést bontott az őket évek óta kiszolgáló úrkúti Mangán Kft.-vel, amely Magyarország utolsó ércbányájaként látta el a dunaújvárosi céget mangánnal, így az úrkúti bánya 99 év után végleg bezárta kapuit.

A település határában a Csárda-hegyen található az Úrkúti-őskarszt természetvédelmi terület, amely 2013-ban elnyerte az Év Földtani Értéke a Bakony–Balaton Geoparkban címet is. Mint geológiai természeti értéket, már 1951-ben védetté nyilvánították, országos jelentőségű besorolással. Különleges földtani képződmény, amely nemzetközi viszonylatban is egyedülállónak számít, ugyanis a mangánérc kitermelése során alkalmazott kézi fejtési mód és a viszonylag kevés robbantás alig károsította a feltáruló őskarsztos formakincset.Forrás:
Úrkúti Faluvédő és Kulturális Egyesület
Úrkút- Közösségi Ház honlapja
tankonyvtar.hu