Ébredő vulkán szoborpark a Halápon
- Részletek
- Írta: Ancsin Gergely
A 3 millió éves Haláp csonkig bányászott, kietlen, de lenyűgöző bazalt kőfejtőjében, a hegy anyagából készült ősi motívumokat idéző, hatalmas kőszobrok fürödtek a lemenő nap sugaraiban, egy augusztusi délután. Parányi embersereglet terített asztalok és a rajtuk heverő finomságok társaságában kíváncsi szemekkel meredt a figyelmet kérő szobrászokra: „Zozóra” és „Reára” akik alkotótársként megnyitották a szimpóziumot: elmesélték, hogyan vált egy merész álom valósággá, és bemutatták az alkotásokat is.
Rhea Marmentini és Balanyi Zoltán – a szimpóziumot szervező alkotópáros – nagyon régóta ismerik egymást. Útjaik elváltak egy időre, de két évvel ezelőtt Spanyolországban ismét találkoztak. Az örömteli találkozást Rhea ötlete koronázta meg: az elgondolása szerint kettejüknek a Balaton-felvidéken fekvő, valaha tomboló vulkánok tetején, a hegyek saját anyagából, a környezetbe és a tájba szervesen illeszkedő szobrokat kellene emelni, melyek elkészültük után ott maradnának a születésük helyén. Az ötlet magja Zoltán személyében termékeny talajra hullott, aki erős helyi kötődése révén megkereste kedves barátját, a Kékkúton élő Somogyi Győző képzőművészt még 2018 őszén. Az ő segítségével a szobrász igen hamar a Bakony–Balaton UNESCO Geoparkot fenntartó és alapító Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságán, Puskás Zoltán igazgatói úr irodájában találta magát, aki támogatásáról biztosította őt. Innentől kezdve felgyorsultak az események, és egy gyorsan kibontakozó, és igen széleskörű összefogás született a rendkívüli ötlet megvalósítása érdekében. Rhea eredeti felvetése alapján a Hegyestű Geológiai Bemutatóhely szolgált volna a Vulkán Szoborpark bemutató tereként, de az a jelenlegi funkcióját ellátva képtelen lett volna méltó módon otthont nyújtani az alkotásoknak. Végül Korbély Barnabás geopark csoportvezető javaslatára került a Haláp, illetve a tetején elterülő felhagyott kőbánya a figyelem középpontjába. Az ötletet felkarolta Bedő Lajos Sándor, Zalahaláp polgármestere, és az egykori bányát tulajdonló Basalt-Középkő Kőbányák Kft. képviselője, Laub Ernő ügyvezető, aki ingyen bocsátotta a terület egy részét és az ott fellelhető köveket a művészek rendelkezésérére. Az alkotók egy alapítvány is létrehoztak, hogy több évtizedes időtávban gondolkodva, egy minden évben megrendezendő szobrászszimpózium formájában biztosítsák az alkotási folyamat feltételeit.
A most lezajlott szimpózium sikeréért az alkotók az erejüket és a pénztárcájukat nem kímélve dolgoztak. A „termés” nem maradt el, és magért beszél: nyolc darab, a helyben fellelhető bazaltszobor készült el négy hét leforgása alatt, melyek nagy része 3–6 tonna tömegű. Az egyedi érzésvilágú és arculatú szobrok egészen hihetetlen módon illeszkednek bele egy vulkán megnyitott gyomrában ülő tájsebbe, melyet megkoronáz a lenyűgöző kilátás, a délebbre elterülő vulkánok és a hátuk mögött megülő Balaton látványa.
Az alkotóktól egyáltalán nem állt messze eddig sem a tejsebekkel való, művészeti megközelítésű törődés. Rhea a spanyolországi Serra Calderona egyik magaslatán megalkotta az El Dragon de la Calderona-t, mely egy kőfejtőben – a tájnak szerves részét képező –, alkotóműhelyként és lakóházként funkcionáló műalkotás. Zoltánnak pedig rég dédelgetett álma annak megvalósítása, hogy a kőbányászat során szobrászokat alkalmazzanak, akik a bányászát ejtette tájsebeknek alakot, művészi formát adnának a termelés bizonyos fokú irányításával.
Reméljük, egy sok évtizedes és termékeny alkotói folyamat vette kezdetét ezzel az eseménnyel, és számos szobor fogja díszíteni az egykori kőbányát, mely ékköve lesz a Bakony–Balaton UNESCO Geoparknak és magának a környező tájnak egyaránt. Sok sikert kívánunk a munkájukhoz!
Fotó: Korbély Barnabás