Zakatolás a Bakony szívén át: a Győr–Veszprém vasútvonal

Részletek

Írta: Ancsin Gergely

Túlzás nélkül állítható, hogy a MÁV 11. sz. vonala az ország vasútvonalainak képzeletbeli szépségversenyén – legfőképp, ami vonatablakból az utazó elé táruló látványt illeti – dobogós helyezést érne el. A vasútvonal Magyarország ritka hegyi vasútvonalai közé tartozik és műszakilag is egyedülálló. Egyrészt hazánk legmeredekebb vonala, másrészt az impozáns Porva–Csesznek és Vinye közti szakaszon három alagúton és két völgyhídon át kanyarogva zakatolnak a szerelvények a Cuha-völgyében. Szenvedélyes rajongóknak további csemegét jelent, hogy itt található hazánk egyetlen omlásvédővel ellátott alagútja. E vonalrészen áll a brilliáns tervező, Gubányi Károly nevét őrző emblematikus viadukt és mellette az 1896-os vasútépítési emlékmű. A völgyhíd tervezőjének egészen elképesztő és kalandos életútja volt. A diploma megszerzése után néhány évig idehaza dolgozott vasútépítéseken, majd 1896-ban Lóczy Lajos biztatására Mandzsúriába utazott, ahonnan egy vlagyivosztoki kitérővel Ausztrálián át tért haza 17 évvel később és a Pest környéki Pilisen létesített mintagazdaságot. Több útirajza, valamint műszaki, gazdasági és gazdaságpolitikai tárgyú tanulmánya jelent meg, sőt szépirodalommal is foglalkozott.

A Gubányi Károly-híd. Forrás: Gulyás Attila/turistamagazin.hu

A jelenleg 15 megállóhelyből álló vasútvonal első szakasza a millennium évében engedte a Bakony szívébe az első szerelvényt. Építését a beszédes nevű Győr–Veszprém–Dombóvári HÉV vasúttársaságnak köszönheti, az anyacég nevében szereplő kiterjedt hosszúságú vonal részeként. A vonal két részletben készült el: a Győr–Bakonyszentlászló szakaszt 1896. augusztus 11-én, a Bakonyszentlászló–Veszprém szakaszt 1896. december 16-án adták át a forgalomnak.

Motorkocsi a Gubányi Károly-hídon 1939-ben. Forrás: Fortepan/Villányi György

De milyen okok vezetnek oda, hogy egy cég egekbe szökő költségek árán egy hegységet átszelve építsen vasutat? A 19. század második fele jelentős gazdasági fejlődést hozott az ország életében, így ezen időszak a nagy vasútépítések korszaka is. A század végén Győr életében még egy vasútvonal hiányzott, hogy a város tényleges vasúti csomópontként megkérdőjelezhetetlenül regionális szerepkörre törjön. Ez volt a már említett Győr–Veszprém–Dombóvár vasútvonal. Megépítését első sorban az indokolta, hogy a fában, szénben, sertésben gazdag Bakonyvidék Győrön keresztül kapcsolódjon be a kereskedelembe, valamint Győr és a tengerparti Fiume között megvalósuljon a legrövidebb vasúti kapcsolat. De volt még egy jelentős érv: ebben az időszakban a tradicionális sertéstartás fokozatos eltűnésével robbanásszerűen terjedt el és fejlődött az „iparszerű” sertéstartás. Mindezzel párhuzamosan a sertéskereskedelem is újból fellendült, de lábon történő hajtás helyett immáron vaspályán. Budapesthez hasonlatosan (naponta 1500 sertést vagoníroztak a Béccsel közvetlen vasúti összeköttetésben lévő „Kőbánya-Hízlalón”) Győrött is korszerű sertésszállások épültek, melyeken egyenként évi 20–30000 sertést hizlaltak fel. Nem véletlenül járult hozzá Győr városa egy jelentős összeggel a vasút építésének költségeihez.


Hasít a vonat zirc mellett. Forrás: Gulyás Attila/turistamagazin.hu

A személyszállítás a vonalon elenyésző jelentőségű volt az ötvenes évekig. Ezt erősítette a térség bányászatának felvirágzása is: rengeteg kőszenet, mangánércet és bauxitot szállítottak. A ma sípályájáról híres Eplény 1932-től 43 éven keresztül egy magánércbányának is otthonául szolgált. Tömött tehervonatok cipelték a dudari kőszenet a külön erre a célra épített Zirc–Dudar szárnyvonalon, Bakonyszentlászlón pedig a környéken kitermelt bauxitot vagonírozták. A bányászat már a múlté, napjainkban elsősorban a kirándulók veszik igénybe a vonalat és csodálkoznak rá a táj szépségére.


Hazánk egyetlen omlásvédővel oltalmazott alagútja. Forrás: Gulyás Attila/turistamagazin.hu

A vonal a turisztikai jelentőségét az általa érintett lévő nagyobb városoknak (Győr, Pannonhalma, Zirc, Veszprém), de méginkább a közutaktól távol futó Cuha-völgyi szakaszának köszönheti. Ezen a vonalrészen találhatóak azok az állomások, ahonnan felfedezhetjük a Magas-Bakony páratlan kincseit, értékeit. Sokakat nosztalgikus emlékek fűznek ehhez a vasútvonalhoz: osztálykirándulások ezreinek nyitányát jelentette a fémszagú vagonokban való utazás a Cuha-völgyében. Sokszor felmerült a vonal bezárásának gondolata, végül 2011-ben a Győr–Veszprém vasútvonal Cuha-völgyi szakasza védett műemlék lett.


Vonat  „védett” vonalon. Forrás: Gulyás Attila