Földtani alapszelvények

Részletek

Írta: Ancsin Gergely

Amióta világ a világ, a korszellem rányomta bélyegét arra, hogy egy ország éppen regnáló hatalma miként sáfárkodott a fennhatósága alatt álló terület erőforrásaival, természeti értékeivel. Ez néha, mai szemmel egészen hihetetlen, erősen tájformáló és rendkívül erőforrásigényes dolgokat szült. Gondoljunk csak az ókori birodalmak grandiózus anyagigényes építményeire, vagy a 20. század gigantikus bányáira, esetleg a gátszörnyekkel bíró vízerőművekre. Születtek olyan elképzelések is, melyek az Indiai-óceán kiszárítását vagy orosz folyók nukleáris robbantásokkal történő elterelését valósították volna meg. A Kárpát-medence sem maradt ki a nagyívű ötletekből: még a rómaiak kezdeményezésére – védelmi célból – épült a kb. 1260 km hosszú Csörsz-árok, de az se sokon múlott, hogy Mária Terézia idejében Krieger Sámuel tervei alapján a Balatonból csak egy (teher)hajózható csatorna maradjon (a terv ennél jóval többet tűzött ki célul és a maga korában zseniális volt).

A földtani alapszelvényeket is egy átfogó célokkal bíró, politikával erősen átitatott és nagyravágyó akarat: a mindenek felett álló iparfejlesztés vágyálma hívta életre, ám paradox módon – ráadásul szinte a kezdetektől – a természetvédelem és az ismeretterjesztés fogadta kebelére őket.

Magyarország második világháború utáni politikai berendezkedése zászlajára tűzte azt a célt, hogy az ipar kiszolgálása érdekében kiaknázza a természeti erőforrásait minden módon, ahogy csak lehet. Ez óhatatlanul előtérbe helyezte és fellendítette a földtudományos kutatásokat is, az ipart kiszolgáló bányászat fejlesztése érdekében. Az akkori Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) és egyéb kutatóközpontok, intézmények presztízse, anyagi helyzete látványosan javult, dolgozóinak létszáma meredeken emelkedett, a földtudományos terepi kutatások (mélyfúrások, térképezés stb.) virágkorukat élték.

Az 1970-es évek derekán indult el hazánkban az a program, amely a geológiai szempontból kiemelkedő fontosságú felszíni vagy mélyfúrási rétegsorok felkutatását és megőrzését célozta meg. Ez volt az 1976. és 1991. között megvalósuló Földtani Alapszelvény Program, mely egy nagyobb ívű terv részeként valósult meg. A hetvenes évek elején megszületett Országos Távlati Tudományos Kutatási Terv megvalósításán fáradozó, mára megszűnt Központi Földtani Hivatal (KFH) „Az ország természeti erőforrásainak kutatása és feltárása elnevezésű főirány” keretében finanszírozta és koordinálta a programot, melyet a MÁFI, az OKGT (Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, a MOL jogelődje) és az ELGI (Eötvös Loránd Geofizikai Intézet) valósított meg. A program a következő részprogramokból épült fel: felszíni alapszelvények (MÁFI), hegyvidéki területek alapfúrásai (MÁFI), medence területek alapfúrásai (MÁFI, OKGT), geofizikai alapvonalak (OKGT, ELGI).

1. kép: A képen a még szinte „ropogósan” friss, sokak áltak arácsinak gondolt, de valójában Csopakhoz tartozó területrészen nyújtózik az egyik legszebb perm/triász határszelvényünk. Forrás: mbfsz.gov.hu

A hazai földtudományos természetvédelem egyik és egyúttal e cikk tárgyát is jelentő felszíni alapszelvényeket a MÁFI alkalmazásában álló bányászbrigádok alakították ki. Mai viszonyok között felfoghatatlan, hogy milyen horderejű munkát végeztek azért, hogy az arra érdemes rétegsorok feltáruljanak és bemutathatóvá, kutathatóvá váljanak. És nemcsak a kíváncsi geológusoknak, hanem földtudományos oktatóknak, lelkes érdeklődőknek is, sőt több alapszelvényről külön kiadvány is készült (2–3. kép). Sokáig a védelmük, fenntartásuk is megoldottnak tűnt, ám a rendszerváltással megváltozott társadalmi-politikai helyzetben az egyre szűkülő anyagi keretek között (és nem utolsósorban a földtudományok általános, ma is zajló háttérbe szorulása miatt) az Alapszelvény Program kifulladt, a feltárt szelvények jó részét visszafoglalta a természet. Bár fájó tény, hogy ennyi munka kárba veszett, de a természetvédelem jelenlegi helyzetében irreális elképzelés, hogy a javarészt kifejezetten nehezen megközelíthető terepen többszáz geológiai feltárás láthatósága és kutathatósága folyamatosan biztosított legyen. Közel ötszáz alapszelvényt alakítottak ki a programban, melyek jelentős része a Dunántúlon található, geoparkunk alapszelvény sűrűsége kiemelkedő.

2–3. kép: Bal oldalon felsőörsi Forrás-hegy alapszelvényén dolgozik a brigád, mely ma helyi védettséget élvez, jobb oldalon az alapszelvényekről készült, egységes arculatú kiadvány látható. Forrás: mbfsz.gov.hu

Szerencsére a földtudományokban és a természetvédelemben is jártas szakemberek, a már feltárt és kialakított alapszelvények közül jónéhányat kijelöltek, amelyek – mint természeti emlék – országos jelentőségű védett természeti területként már természetvédelmi oltalomban részesülnek vagy az elkövetkező években fogják ily módon bővíteni a védett alapszelvények körét. A földtani alapszelvények és földtani képződmények védetté nyilvánításáról és természetvédelmi kezelési tervéről szóló 55/2015. (IX. 18.) FM rendelet határozza meg a védett alapszelvényeket és az azokkal kapcsolatos természetvédelmi, fenntartási teendőket. E jogszabály alapján lett védett a Bakonynánán található – teljes nevén – Zsidó-hegyi útbevágás földtani alapszelvény természeti emlék is, mely a VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. jóvoltából vált ismét méltó módon láthatóvá és tanulmányozhatóvá (4. kép).

4. kép: Akkor és ma: a bakonynánai Zsidó-hegyi alapszelvény újszülöttként és érett férfikorban Zsidó-hegyi útbevágás földtani alapszelvény természeti emlékként egy nagyon erős ráncfelvarrás után napjainkban. Forrás: mbfsz.gov.hu

De mit is jelent pontosan a földtani alapszelvény fogalma? A hetvenes években született definíció szerint a „földtani alapszelvények a geológiai szempontból kiemelkedő fontosságú felszíni vagy mélyfúrási rétegsorok, amelyek a földtani egységek vagy egész régiók felépítését reprezentálják és melyek meghatározott körzetben elsődleges hivatkozási alapot jelentenek. A geofizikai alapvonalak országos jelentőségű, elsősorban szerkezeti problémák vizsgálatára telepített, sokoldalúan mért szelvények”.

A jogi meghatározás alapján a földtani alapszelvény – a már említett 55/2015. (IX. 18.) FM rendelet alapján – : „a földtani alapszelvények meghatározásáért felelős tudományos fórum által kijelölt és nyilvántartott természetes vagy mesterségesen kialakított kőzet-előfordulás, amely valamely kőzetrétegtani egység, időrétegtani egység, vagy más földtani jelenség típusos előfordulási helye, etalonja, amihez tudományos megítélésük érdekében más területek földtani képződményeit viszonyítani lehet”.

5. kép: Egy szelvény tisztítása, rendbetétele kiváló közösségi esemény is lehet! Ifjú olasz önkéntesek segédkeznek egy alapszelvény megóvásában. Forrás: Knauer József

A már említett rendelet alapján országosan 66 alapszelvény vált védetté, ebből 11 található (10 védett területként) a geoparkunk területén. A munka nem állt meg, bár nyilvánvalóan nem lenne értelme valamennyi 1976. és 1991. között kialakított szelvényt védetté nyilvánítani, szerencsére van még védettségre érdemes szelvény az országban.

Az alapszelvényeket a virtuális világban is böngészhetjük a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (MBFSZ) térképi alkalmazása segítségével (6. kép).

6. kép: Az 1. képen látható arácsi szelvény adatlapja az MBFSZ térképszerverén. Az alkalmazással archív fotók és az egyes szelvényeket taglaló kiadványok is elérhetők. Forrás: mbfsz.gov.hu